ZUHANÁSI TÉNYEZŐ
A lezuhanás veszélyességének jellemzéséhez be kell vezetni a „zuhanási
tényező” fogalmát. Értéke így határozható meg:
FC = H / L
ahol:
FC zuhanási tényező
H a zuhanás közbeni magasságvesztés
L a kötél / összekapcsolási eszköz hossza
Az egyenlet eredményének 0 és 2 között kell lennie, ahol a 2 a felfüggesztésben történő munkavégzésre vonatkozó legmagasabb elfogadható zuhanási tényező. A 2-nél nagyobb zuhanási tényező az emberi test által nehezen elviselhető, nagy lassulást eredményezhet, a dolgozó súlyos megsérüléséhez és a használatban lévő eszközök megrongálódásához vagy eltöréséhez vezethet, a becsapódás pillanatában rájuk ható nagy erő következtében.
Zuhanáskor a munkásnak semmiképpen nem szabad 6 kN-nál nagyobb megállítási erőt elszenvednie. Két lehetőség van:
• gondoskodnak arról, hogy a kötelek állandóan a kikötési pontokon
nyugodjanak a fej szintje felett, hogy minimalizálják a zuhanási magasságot és az általa generált megállítási erők nagyságát;
• ha nem lehet korlátozni a zuhanást, akkor erőcsillapításról kell gondoskodni az energiaelnyelésre leggyakrabban használt egyéni védőeszközök segítségével (energia-elnyelők és dinamikus kötélrendszerek).
MUNKAVÉGZÉSI HELYZET
Olyan munkatechnika, amely révén a dolgozó a saját védőeszközeit megfeszítve tud dolgozni, miközben a keze szabadon marad:
• ha a leesés veszélye a nullával egyenlő: hevederzet és munkahelyzet-
beállító kötél;
• ha fennáll a leesés veszélye: hevederzet, valamint munkahelyzet-beálíltó
és zuhanásgátló kötél.
